Paris:
26 Jan 2015
A Charlie Hebdo művelet
Egy álarcos, speciális felszereléssel ellátott terrorista, aki egy kitűnően megszervezett „terrorista jelenet“ során menekülés közben igazolványát az autóban felejti. Egy rendőr, akit közvetlen közelből egy AK47-sel úgy lőnek agyon, hogy feje nem loccsan szét, sőt még nem is vérzik, hogy a járdában sem keletkezik kár és hogy a kilőtt töltények hüvelyének nyoma sincs.
Profile photo of Tommy Hansen
Share
És mintha mindez nem lenne elég, az egyik gyanúsított terroristát összefüggésbe hozták Jemen egyik hírhedt, a CIA által kontrollált polgárával. A franciaországi Charlie Hebdo irodájában lejátszódott tragikus események körüli sok ellentmondás olyan kérdéseket vet fel, melyek egyre nagyobb hangot kapnak. Különféle sajtóhírekből megtudhatjuk, hogy a Kouachi fívérek, akiket a párizsi tömeggyilkossággal vádolnak, már évek óta Nagybritannia és az Egyesült Államok titkosszolgálatainak „Terrorizmussal gyanúsított személyek“ listáján szerepelnek. És most kiderül, hogy a három, immár halott feltételezett elkövető közül az egyik azzal a nigériai férfivel élt együtt, aki az USA-ban öt évvel ezelőtt a sikertelen „alsónadrágos merénylő“ akciója mögött állt, melyet tudvalevőleg a CIA irányított. Az USA és Jemen hatóságai azt mondták a The Associated Press - hírügynökségnek 2012 májusában, hogy Umar Farouk Abdulmutallab, az „alsónadrágos merénylő“ a szaúdi tiktosszolgálatnak és a CIA-nek dolgozik. Umar Farouk életfogytiglani börtönbüntetését tölti jelenleg az USA Florence ADX fegyházában a felfüggesztés lehetősége nélkül, mert 2009 karácsonyán megpróbálta a Northwest Airlines egyik gépét felrobbantani. „A titkosszolgálat műve“ A francia jobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen hétvégén azt nyilatkozta a Komszomolszkaja Pravda nevű orosz hírlapnak, hogy „a Charlie Hebdo-nál történt lövöldözés hasonlít egy titkosszolgálati akcióhoz, de nincs bizonyítékunk rá.“ „Nem hiszem, hogy a francia hatóságok szervezték volna, de megengedték, hogy megtörténjen ez a bűncselekmény.“ A francia író és újságíró, Thierry Meyssan már elejétől fogva kritizálta az USA „terrorizmus elleni harcát“, melyet a 2001. szeptember 11-i New York-i események után az akkori elnök, George W. Bush indított el. Azzal érvel, hogy ez az egész „terror-konstrukció“ csak egy agyszülemény, mely ürügyként szolgál a CIA, Izrael és az USA katonai és titkosszolgálati érdekeinek és az USA globális hegemóniájának érvényesítésére. A francia honlapon, a Voltaire.org-on a következőket írja: „Figyelembe kellene vennünk az összes feltételezést és be kellene vallanunk önmagunknak, hogy a legvalószínűbb cél a viszálykeltés; a szponzorok pedig a legnagyobb valószínűség szerint Washingtonban ülnek.“ Van-e esély? A nagy port kavaró Veterans Today-en a kommentátor és rovatvezető Kevin Barrett a következőket mondja: „Van-e esély arra, hogy kiképzett terroristák, akik nagy szakértelemmel éppen egy merényletet követtek el speciális kommandós stílusban menekülés közben véletlenül az autóban felejtik az igazolványukat?“ „Válasz: szinte semmi. Az hogy megtalálták Kouachi igazolványát, nem megterheli, hanem mentesíti őt. Azt mutatja, hogy egy ártatlan bűnbak, akit a mészárlás valódi elkövetői rágalmaznak“, fűzi még hozzá. Dr. Paul Craig Robert, író és újságíró, a Wall Street Journal társkiadója és a Reagan-adminisztráció alatt az USA közgazdasági minisztériumának helyettes államtitkára a következőket jegyzi meg: „A terrortámadás, ha ezt annak lehet nevezni, nagyon jól jön Washingtonnak és Izraelnek.“ „Franciaország Palesztinával együtt éppen az USA/Izrael állásfoglalása ellen szavazott. A francia elnök, Hollande nemrég kijelentette, hogy véget kell már vetni az Oroszország elleni szankcióknak.“ Így folytatta: „Az európaiak körében egyre nőtt a palesztinok iránti rokonszenv és egyre csökkent Washington és Izrael Közel-Keleten folytatott háborúi iránti támogatottság.“ „Franciaország megint Washington külpolitikai vonzáskörébe került és az európai rokonszenv már nem a palesztinoknak hanem Izraelnek szól.“ Hangot kell adni a kétségeknek  Komolyan kell venni és meg kell vizsgálni azokat a kétségeket, melyek szerint az effajta eseményeket muzulmánok démonizálására használják fel, mondja Daniele Ganser, a Swiss Institute for Peace and Energy Research (SIPER) igazgatója. Ganser szerint „a kutatóknak ki kellene kideríteniük, hogy ez a legújabb párizsi mészárlás nem egy False Falg-támadás volt-e, mely azért történt, hogy a muzulmánokat világszerte diszkreditálják és hogy a muzulmán nemzetek ellen intézett háborús támadásokat jogos színben tűntessék fel.“ „Már évek óta ezt a módszert alkalmazzák és továbbra is bevetésre fog kerülni.“ Ma már sokan tudják, hogy a hidegháború ideje alatt „False Flag“-merényleteket hajtottak végre olyan bűnözők, akiket a NATO hálózatán belül a II. világháború hátrahagyott elemeiből toboroztak minden nyugateurópai országban és akik Olaszországban Galdio fedőnév alatt léptek akcióba. „ Terrortámadásnak álcázott merényleteket hajtottak végre Olaszországban és több országban is, hogy meghamisított bizonyítékokkal a kommunisták hitelét csorbítsák“, magyarázza Ganser. A „Stay-Behind“ (hátrahagyott) katonákból kialakított Gladio-hálózatról hivatalosan a 90-es évek elején rántották le a leplet, miután az akkori elnök, Giulio Andreotti bevallotta a hálózat létezését és valódi terrosista merényletekkel hozta összefüggésbe. Az még továbbra is több vita illetve vizsgálat tárgyát képezi, hogy a CIA milyen szerepet töltött be ebben és hogy milyen mértékben támogatta a Gladiot. Az tény, hogy a Gladio hivatalos feloszlatása óta számos olyan „terrorista“ esemény történt, amelyek a titkosszolgálat jelét viselik, melyeket mégsem kérdőjeleznek meg a vezető médiák újságírói sőt a jogos kétségeket „összeesküvés elméletnek“ titulálják. A Charli Hebdo ügy Január 7-én szerdán középeurópai időszámítás szerint 11.30-kor két álarcos ember erőszakkal behatolt a párizsi székhelyű Charlie Hebdo című szatírikus hetilap irodahelyiségeibe és lemészárolt 12 férfit, beleértve a kiadót is és még hét alkalmazottat. Ezen kívül megölték a Nemzeti Rendőrség két rendőrjét is és tizenegy személyt megsebesítettek. Az eset két nappal később hágott tetőpontjára, amikor Párizs egyik kóser élemiszerboltjában újabb merényletet hajtottak végre. A rendőrség különegységével folytatott lövöldözésben négy túsz halt meg és hárman a támadók közül. A Charli Hebdo-ra mért támadás estéjén a francia hatóságok beazonosították - az ezidőben három - feltételezett elkövetőt Said Kouachi (34 éves), annak öccse Cherif Kouachi (33 éves) és Hamyd Mourad (18 éves) személyében, habár a 18 éves férfi ártatlannak bizonyult és később kiengedték, miután önszántából megjelent a rendőrségen. Miután gyanúsítottként beazonosították, Mourad szerdán megjelent a rendőségnél, mivel több osztálytársa twitteren kétségbeesett üzeneteket küldött, hogy Mourad a lövöldözés ideje alatt Párisztól 233 km-re található iskolájában volt és így nem vezethette a merénylők autóját. Elengedték, miután vád nélkül 50 órán keresztül tartották rendőrségi őrizetben. Az ezt követő péntek délutánján a rendőség egyik terror elleni egysége lelőtte a két fívért, amikor egy nyomda kilenc órás megszállása után szabad utat akartak maguknak törni egy Párizstól északra eső helységben. Tizenkét perccel később a rendőrség megrohanta a Párizs keleti felén található zsidó élemiszerboltot és megölte Amedy Coulibalyt, akit azzal gyanúsítottak, hogy csütörtökön Montrouge központjában lelőtt egy rendőrt, aki a Cahrlie Hedbo merénylői után nyomozott. Vele együtt négy túsz is meghalt az üzletben. Pénteken François Molins ügyész újabb részleteket hozott nyílvánosságra mindkét megszállás kapcsán. Közölte, hogy a gyanúsított Coulibaly és annak élettársnője, Hayat Boumedienne „több mint 500 alkalommal telefonált a Kouachi fívérekkel“ és, hogy Coulibaly „az élelmiszerboltot egy héttel azelőtt már megfigyelte“ - ezzel elárulva, hogy mindhárman a biztonsági szolgálat és/vagy a titkosszolgálat megfigyelése alatt álltak. Nemsokkal később ismertették, hogy a fívérek „potenciális terrorveszély“-t jelentettek és hogy a brit hatóságok már 2010-ben egy „Watch and No-Fly“ listára helyezték őket. A Charlie Hebdo főszerkesztőségére mért csapás után egy órával a francia elnök, Francois Hollande a merényletet „terror“-nak nevezte és Franciaországban elrendelték a „terrorizmus elleni riadókészültség“ legmagasabb fokát, mely egy kétnapos nyomozással kezdődött több mint 80 ezer rendőr bevetésével. Másfél órán belül twitteren megnyílt a #jesuischarly hashtag és felhívást intézett világszerte a szólásszabadság védelmére és a politikai óvintézkedések felerősítésére az Európában fellépő „újabb terrorveszély“ ellen. A nyomda pénteki megszállása közben a francia BFM TV nevű tévéadó, a CNN leányvállalata, úgy döntött, hogy felhívja a nyomdát, ahol a Kouachi fívérek egyike elbújt. Cherif maga vette fel a telefont. Amikor észrevette, hogy újságíróval beszél, a következőket közölte: „Csak azt akarjuk mondani, hogy mi a próféta védelmezői vagyunk és hogy engem, Cherif Kouachi-t az Al-Káida küldött Jemenből és hogy ott voltam és hogy Sheikh Anwarb al-Awlaki finanszírozott engem.“ Azt mondta, hogy látogatása még az előtt történt, mielőtt Awlaki-t megölték volna. Nem sokkal később Amedy Coulibaly felhívta a BFM TV-t és azt mondta, hogy mindkét műveletet időben egyeztették és ragaszkodott ahhoz, hogy az IS-t képviseli. Azt fűzte még hozzá, hogy azért követte el a merényleteket, hogy „megvédje az elnyomott muzulmánokat Palesztinában“ és hogy azért választotta a kóser élelmiszerboltot, mert „zsidókat akart célba venni“. A merényletek után több mint 48 órával, pénteken az Al-Káida egyik jemeni ágának tagja azt közölte az Associated Press-szel, hogy csoportja a Cahrlie Hebdo-ra mért támadásokat az iszlám prófétája, Muhammad „becsületéért való bosszúból“ irányította - egy állítás, melyet az azt megelőző napokban nyugati politikusok széles körben és egyhangúlag hangoztattak. A Charlie Hebdo hetilap már ismert volt vitatott szerkesztőségi vonala miatt és 2012-ben a Muhammad-karikatúrákat újra kinyomtatta. Az eseménynek köszönhetően egész Európában biztonsági intézkedések történnek, Franciaországban pedig 10 ezer katona valamint 5 ezer rendőr kerül bevetésre. A „terror elleni harc“, melyet legelőször 2001-ben kiáltottak ki a neokonzervatív adminisztráció alatt Washingtonban és amelyet első sorban az akkori elnökhelyettes, Dick Cheney, a honvédelmi miniszter, Donald Rumsfeld, az USA helyettes államtitkára, Paul Wolfowitz és az akkori elnök, George W. Bush az akkori brit miniszterelnök, Tony Blair köztudott lelkes támogatásával irányított, immár európai területen folyik. A Charlie Hebdo-ra mért merénylet után egy nappal az interneten megjelent egy videó az egyik rendőr meggyilkolásáról. A videó két fekete ruhába öltözött fegyveres férfit mutat kezükben kalasnyikovval, amint a Charlie Hebdo-ban történt mészárlás után parkoló autójuktól néhány méterre az utcán egy magányos rendőrre lőnek. A szörnyű videón látni lehet, hogy zuhan a földre az áldozat majd kezét felemeli megadás jeléül, mielőtt nyílvánvalóan „egyetlen lövéssel kivégzik“, a nagyobb sajtóügynökségek szavával élve. Egyes megfigyelők bizonyos „megjelölések“-re hívták fel a figyelmet, melyeket valószínűleg a videón használtak, melyen a fegyveres férfiak egy rendőrt ölnek meg. Két sötét vonal, a jobb sarokban, az utcán, ahol a lövészek autója látható, amikor a videó elkezdődik és egy edzőcipő, ami közvetlen az autó ajtaja előtt látható, ahonnan a fegyveres támadó a vezető melletti ülésből kiszállt. A film megakad Úgy tűnik, megakad a film akkor, amikor a rendőrt látszólag agyonlőtték. Amikor újra indul a film, látni lehet a támadót az utasülésről amint visszamegy az autóhoz. Az autó, úgy tűnik, nem ott áll, ahol eredetileg, hanem egy kicsit hátrébb  - a jobb sarokban a haladási irányban egy második sötét vonallal, mely a vezető oldalán levő első kereken világosan látható. A merénylőnek van elég ideje arra, hogy megálljon, felemelje a cipőt, amit vagy eldob vagy beszáll vele az autóba (a felvételből nem derül ki). Jonathan Cook, kommentátor és újságíró, a Közép-Kelet szakértője így fogalmaz: „A videó keserű szájízt hagy maga után: mert amíg valaki be nem bizonyítja megfelelően az ellenkezőjét, addig lehetetlennek tűnik az, hogy egy AK47-es lövedék, melyet közvetlen közelből lőttek ki, nem tett volna semmiféle szörnyű kárt a rendőr fejében.“ „És ha a videó hiteles is - és nem úgy néz ki, hogy nagy kétségek merülnének fel etéren - világosan megmutatja, hogy nem történt semmi különös a fejével, sem akkor, amikor kilőtték a patront, sem azután“, írta Cook honlapján január 13-án. Dr. Paul Craig Roberts ugyanígy érvelt a Press TV-n, hogy az USA titkosszolgálatai False Flag-akciókat terveztek Európa területén, hogy gyűlöletet szítsanak a muzulmánok ellen és hogy európai országok Washington befolyása alá kerüljenek. „Ha False Flag-akció volt, ha nem, a lövöldözést egyértelműen magasabb vagy más célok érdekében fogják felhasználni, hogy gyűlöletet keltsenek a muzulmánok ellen és így védjék a „terror elleni harc“-ot, melyet az USA akkori egykori, George W. Bush közvetlen szeptember 11-e után indított el“, állapítja meg Roberts.
Tommy Hansen és Will Parker - Fordította Mühl Emőke.
Profile photo of Tommy Hansen

Tommy Hansen

http://www.free21.org
Hat Ihnen der Artikel gefallen?
FREE21 steht für nicht embeddeter, crowdfinanzierter Journalismus. Helfen Sie uns noch besser zu werden und unterstützen Sie uns! Jeder Euro fließt in die unabhängige journalistische Arbeit.
einmalig
Spenden
.
Jetzt fördern
Mitglied werden!
.
Magazin
.
Überweisung
GLS Bank
Kontoinhaber:
Verein zur Förderung unabhängiger journalistischer Berichterstattung e.V.
IBAN: x-2100
Name der Bank: GLS Gemeinschaftsbank eG
BIC: GENODEM1GLS
Kommentar schreiben
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!